2945638

Bár a segédmotor nem számít gépjármûnek, a közúti közlekedésrõl szóló törvény ezekre a jármûvekre is vonatkozik. A 2009. évi LXII. törvény a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról egyértelmûen kimondja, hogy érvényes kötelezõ biztosítás szerzõdés nélkül a segédmotorok nem vehetnek részt a közúti közlekedésben. A biztosítás megkötése lényegesen egyszerûbb, mint más jármûvek esetében, de más okból sem érdemes spórolni a biztosítási díjon!
Az idõjárás enyhülésével évrõl évre egyre több robogó jelenik meg a hazai utakon. A legszerényebb becslések szerint is több mint félmillió robogó üzemel az országban. Alkuszi becslések szerint ezeknek valamivel több mint felére kötöttek valaha kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítást, és csak mindössze 15-20 százalékuk után fizetik ki rendszeresen a biztosítási díjat. Az ezen spórolók sokat kockáztatnak: a rendõri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, károkozás esetén azonban akár több százezer forintnyi kárösszeget kell saját zsebbõl kifizetniük.

A törvény szerint biztosítási kötelezettség a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármû esetében a mindenkori üzemben tartót, azaz a tulajdonost a forgalomban történõ részvétel kezdetétõl a részvétel végleges megszüntetéséig terheli. A biztosítás meglétét rendszám hiányában a hatóságok csak közúti ellenõrzés keretében tudják ellenõrizni.

A biztosítók a robogókra rendszám híján alvázszámra kötik a kötelezõt, melynek díja általában évi néhány ezer forintra tehetõ. Ugyanakkor az MNB statisztikái szerint a biztosítók átlagos kárkifizetései a segédmotoros kerékpárok által okozott károk esetében 2017-ben meghaladták az 575 ezer forintot. Fontos könnyebbség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, amit utólag behajt a károkozón.

Mivel a segédmotor forgalmi engedélyre nem kötelezett jármû, a biztosítása nem csak évfordulón szüntethetõ meg. Ez egy igen fontos könnyebbség a robogóval csak a nyári szezonban közlekedõk számára, hiszen így szezonon kívül nem kell biztosítási díjat fizetniük. A szerzõdés megszüntetését azonban a biztosító társaság felé jelezni kell, a biztosításról szóló dokumentumot le kell adni.

A segédmotoros kerékpárok nem tartoznak bele a bonus-malus rendszerbe, ami azt jelenti, hogy se díjszámításnál kármentességi díjkedvezmény, se károkozás miatti díjtöbblet nem vehetõ figyelembe. Ezekre a jármûvekre csak a biztosítási szerzõdésben megjelölt határozott tartamú szerzõdés köthetõ.

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük